Még mindig korlátozottságban élünk, a veszélyhelyzetnek sem látjuk a végét. Kezdjük megszokni, vagy egyre jobban utálni az új rendszert.
Miért van az, hogy egyesek “normál” üzemmódban működnek tovább, mások működését meg megváltoztatja a félelem?
Mi kell ahhoz, hogy ne kerüljünk “pánik” üzemmódba?
Már bizonyára sokan tudjátok, hogy nekünk a vesszőparipánk az önismeret, társismeret, önművelés, önfejlesztés, így most is azt tapasztaljuk, hogy ha engedjük, hogy az ösztöneink irányítsanak mindenféle tudatosság nélkül, sokkal nehezebb ez az időszak. Viszont a tudatosság is akkor lesz hasznos, ha először ismerkedünk magunkkal, felismerjük a korlátainkat, mozgatórugóinkat, aztán ismerkedünk a társunkkal, felismerjük az ő korlátait, mozgatórugóit.
Ugyanis, ha a “tudatos” döntéseinket is a tudattalan mintáink, szokásaink uralják, akkor annak erőszakosság, agresszivitás, követelőzés, vagy túlzott alkalmazkodás, visszavonulás lehet az eredménye.
❗Szóval, egy kicsit lépjünk hátra, nézzünk rá kívülről magunkra. Ne engedjük, hogy elsodorjon a hírek aggasztó áradata.
❗Tegyünk meg minden óvintézkedést, amit tudunk, és egyebekben próbáljuk kizárni az életünkből a negatív eseményeket.
Nem úgy, hogy homokba dugjuk a fejünket, és nem veszünk tudomást a világ dolgairól, hanem úgy, hogy a panaszkodás, dühöngés, ítélkezés, jajveszékelés helyett leülünk, magunkba nézünk, olvasunk, beszélgetünk, tanulunk, vagy pihenünk. Ehhez viszont önfejlesztés szükséges, hisz az ember veszélyhelyzetben általában félelemmel reagál. Ami teljesen normális, hisz egy ilyen nehéz helyzetben, a bezártság, a bizonytalanság, az anyagi kiszolgáltatottság érzése szorongással tölthet el. Viszont, ha több tudással és tudatossággal éljük az életünket, rangsorolni, szűrni tudunk.
Ugyanez igaz a veszélyhelyzet nélküli életünkre is! Ugyanez igaz a párkapcsolatunkra is!
Nem megy jól az élet önismeret és tudatosság nélkül!
Nem megy jól a párkapcsolat önismeret, társismeret és tudatosság nélkül!
Amikor én, Kinga először tettem fel magamnak, a fenti kérdéseket, már a második házasságomban éltem, és éreztem, hogy a kapcsolatunk igencsak javításra szorul, és az volt akkoriban az érzésem, hogy:
„Úgy tűnik, nekem nincs szerencsém a férfiakkal, le akarnak nyomni, nem hagyják, hogy kibontakozzam…, és egyre jobban elkeseredtem. Nem lehet igaz, hogy a második sem sikerül, ráadásul még szeretem is a férjem, miért kell neki ilyen kibírhatatlannak lennie? Miért nem tud megérteni? Miért nem tud a támaszom lenni?”
Se bátorságom, se tudásom nem volt jelezni a férjemnek a viselkedésem mögött megbújó álmaimat, vágyaimat, igényeimet, illetve próbálkoztam, de többnyire leseperte őket.
Így arra gondoltam, hogy mi lenne, ha magammal kezdenék valamit, így hát elindultam az önismereti utamon, és azt vettem észre, hogy azzal, hogy én változom, változik a környezetem is. Már nem görcsösen akartam a változást, hanem megengedtem, hogy jöjjön a változás, és nem húztam fel magam, ha elmaradt. Utólag azt kell mondanom, hogy néha azok a változások a legjobbak, amire nem is gondoltunk.
Nos, nézzük is meg, hogy mit kezdjünk az önismerettel? Mire jó, és mire nem?
Mivel mindannyian bizonyos elvekkel, értékrenddel, mintákkal rendelkezünk, és azok nagyon mélyen rögzültek bennünk, általában a döntéseinknél azokra támaszkodunk. Ez egész jól megy addig, amíg az életünk abba az irányba halad, amerre szeretnénk, ami elégedetté tesz bennünket. Akkor jönnek a gondok, amikor nem úgy alakul az életünk, ahogy azt elképzeltük. És ilyenkor mit csinálunk?
MEGMAGYARÁZZUK! FELELŐSÖKET KERESÜNK!
Az, hogy milyen magyarázatot találunk, függ a fenti elveinktől, értékrendünktől, korábbi tapasztalásainktól. Ezek lehet, hogy jó irányba mozdítanak el bennünket, de az is lehet, hogy nem. Ennek felismeréséhez van szükségünk önismeretre.
Az önismeret, ÖNMAGUNK MEGISMERÉSÉT JELENTI!
Nem csak azt, hogy Kik vagyunk, hanem főleg azt, hogy HOGYAN lettünk ilyenek?
Ha visszamegyünk azon az úton, ahol áthaladva ilyenek lettünk, akkor be tudjuk azonosítani azokat a megállókat, ahol káros hatás ért minket, és könnyebben vesszük észre legközelebb, hogy: „Aha!!! Már megint a 8 éves Kinga „viselkedik” bennem, és nem a felnőtt Kinga!
Ez az önismeret egyik eredménye.
Érdekes megfigyelni, hogy a magunk megismerésével akkor kezdünk el egyáltalán foglalkozni, amikor már fáj, feszít a szenvedés, a keserűség, a boldogtalanság.
Korábban nem voltunk könnyű helyzetben, hisz az önismeret, önmagunk megismerése nem volt része a kultúránknak!
Az érzelmeink megélése, annak megértése szintén nem volt része a kultúránknak, sőt az oktatásban sem találkozunk ezekkel.
Ma viszont már más a helyzet. Rengeteg forrásból dől ránk az önismerettel kapcsolatos tudásanyag.
————————————-
FELADAT:
❓Vizsgáld meg magad, milyen jó tulajdonságaid vannak ? Írj legalább 10 ilyet!
❓Írj le 5 dolgot, amiben változni szeretnél!
❓Mit teszel azért, hogy ténylegesen változz?
❓Miért vagy itt a csoportban? ❓ Miért olvasod el a cikkeket? ❓Figyeld meg mi motivál téged?
Minden cselekedetünk mögött van valamilyen motiváció. Figyeld meg, téged mi motivál? Hogy megtanuld, hogyan legyél jobb társ/anya/szülő? Hogy tudást szerezz
ahhoz, hogy a kapcsolatotok jobban működjön? Szeretnéd megérteni a társad viselkedését? Szeretnéd megváltoztatni a társad?
Csakhogy: Egyik sem megy anélkül, hogy ne ismernénk előbb saját magunkat!
Felismerted, hogy fontos az önismeret, elindultál a tanulás útján, és mégis azt tapasztalod, hogy rengeteg új- és hasznos információ birtokában vagy, még sem jutsz előre?
Ilyenkor érdemes feltenni azt a kérdést, hogy:
❓Miért akarom megismerni magam? Azért mert ez most olyan trendi? Mert mindenki ezt csinálja?
❓Mi mozgat engem, amikor elolvasok egy szakkönyvet? És a legfontosabb kérdés:
❓Mit kezdek az önismerettel?
—————————————-
Ugyanis az önismeret egy tudásanyag, tapasztalatok gyűjteménye magunkról, jártasság, tájékozottság, hozzáértés, tudás, igencsak hasznos halmaz.
Önmagában azonban nem gyógyír!
El kell jutnunk ahhoz a felismeréshez, hogy a megszerzett tudást felhasználva NEVELJÜK, MŰVELJÜK MAGUNKAT!
Sok sikert kívánok nektek az önismereti úton, a leghasznosabb utazásotok lesz az otthon maradás időszakában! Ha tovább olvasnátok önismereti témában, olvassátok el a folytatást ITT!