Előző bejegyzésünkben arra kerestük a választ, hogy mi is az önismeret, mire jó, miért van szükség rá. Ha esetleg még nem olvastátok, akkor kezdjétek ITT.

Hagytunk egy kis időt, hogy az olvasott információk dolgozzanak bennünk, és folytatjuk ott, ahol abbahagytuk:

MI KÖZE AZ ÖNISMERETNEK A PÁRKAPCSOLATHOZ?

Attól, hogy én megváltozom, a társam marad ugyanaz, ha ő nem nyitott az ilyesmire.

 Az ÖNISMERET AZ ÖNMŰVELÉSSEL a lényünk részévé válik.

Az önismeretünket felhasználva fejleszthetjük az önértékelésünket, önbizalmunkat és önbecsülésünket. 

Valamiért mi nők, és egyébként sok férfi is, mindhármukkal hadilábon állunk! Mindháromnál megfigyelhető, hogy, ha alacsony értékkel rendelkezünk, vagy elrejtőzünk, vagy túl kompenzálunk, és ez sok párkapcsolati problémának az alapja.

Sajnos a mindennapi használatban nem különböztetjük meg ezeket, pedig mindegyik mást jelent!

ÖNKÉP, ÖNÉRTÉKELÉS, ÖNBIZALOM

Ezek azok a jellemzők, amelyekkel kifelé vagyunk másokkal, a világgal szemben.

Látható és kifelé mutatkozik, és nagy különbség lehet köztük és a mélyen lévő önbecsülés között.

ÖNBECSÜLÉS

Ez sokkal mélyebben van.

Amikor egyedül vagyunk, és mélyen befele nézünk.

Nagyon mély viszony önmagunkhoz, a társunkhoz, az emberekhez, és végső soron az élethez.

Amikor úgy tapasztaljuk, hogy nem vagyunk elég sikeresek, nem vagyunk elég jók, elkezdjük fejleszteni magunkat. Ilyenkor azokat a tulajdonságainkat fejlesztjük, amelyekkel kifelé, tehát a világgal szemben boldogulni tudunk. Ilyenkor fejlesztjük az önértékelésünket és az önbizalmunkat. Ez tök jó, hiszen ahhoz, hogy előrébb jussunk, rendelkeznünk kell egy egészséges önbizalommal, hisz, ha ez nincs bennünk, akkor eleve nem bízunk abban, hogy képesek vagyunk az adott tevékenységre. Önbizalom, benne van a nevében, bízom magamban.

Ugyanakkor egy egészséges önértékelésre is szükségünk van, hisz különben nem tudunk hosszútávon előre haladni, ha közben nem  érezzük, hogy értéket teremtünk.

Az a tapasztalatom, hogy a legtöbb embernek az önbecsüléssel van baja, elsősorban az önbecsülés az, amivel foglalkoznunk kell!

Lehet bármilyen magas az önképünk, az önértékelésünk, az önbizalmunk, ha az önbecsülésünk nincs rendben, előbb-utóbb mélypontra jutunk!

Nagyon jól lehet haladni, ha fejlesztjük az önértékelésünket, önbizalmunkat, látszólag rendben vagyunk, sikeresek vagyunk, de közben belül a lelkünkben valami hiányzik! Hiányzik az elégedettség, a harmónia, az egyensúly!

AZ ÖNBECSÜLÉS azt  mutatja meg, hogy mennyire tudom szeretni magam, mennyire tudom elfogadni magam, és mennyire tudom elhinni, hogy szerethető, elfogadható vagyok.

Ha az önbecsülésünk rendben van, akkor a teljesítmény, a siker, a társsal való beszélgetés pozitívan hatnak ránk.

Ha nincs rendben az önbecsülésünk, egy siker, vagy egy jó teljesítmény is stresszforrás lesz.

Az önbecsülésnek van egy külső és egy belső forrása. Mindkettőnek meg kell lennie ahhoz, hogy egyensúlyban legyünk.

Külső forrás azt jelenti, hogy a mások visszajelzéseiből táplálkozunk.

Belső forrás azt jelenti, hogy a saját, belső, önmagunkhoz kapcsolódó érzésből táplálkozunk.

Pál Ferenc: A szorongástól az önbecsülésig című könyvében szépen leírja, hogy hogyan csoportosíthatóak az emberek aszerint, hogy milyen önbecsüléssel rendelkeznek. Nézzük ezt a csoportosítást:

1. Milyen az, amikor valakinek nincs belső forrása, csak a külső forrásokból nyer erőt?

Ők lesznek a KÉNYSZERTELJESÍTŐK

-külső forrás leggyakrabban a munka, teljesítmény, vagy a kapcsolat maga.

-sajnos állandó késztetést érez arra, hogy teljesítenie kell, hisz abból táplálkozik!

-ugyanakkor a félelem irányítja, hisz folyamatosan szorong, hogy mi lesz, ha nem jól teljesít.

-nem önfeledten cselekszik, hanem szorongással.

-ezért állandóan megerősítésre van szüksége, de mivel szorong, ezért egy kritika elhangzásakor védekezik, kritizál, támad.

– ha a társunk feltesz egy ártatlan kérdést: Ezt miért csináltad? Számonkérésnek veszi, veszélyeztetést él meg, ezért mentegetőzni kezd, vagy támadni, magyarázkodni.

-vágyik a külső megerősítésre, de ha megkapja, nem hiszi el.

-ha nincs belső önbecsülés, a külső forrás csak átmenetileg elégít ki.

-mondhatja a társa, hogy: szép vagy, csinos vagy, jól csináltad, jó anya vagy, nem hiszi el, vagy csak addig, amíg újabb negatív élmény éri, és kezdődik elölről.

 2. Olyan önbecsülés, ahol csak belső forrás áll a rendelkezésre, és külső forrás nem

Ők az ÉLETÉLVEZŐK

-„Jó így, ahogy van!”

-„Nem kell ezt túlgondolni!”

-„Szép az élet, egyszer élünk” és így is áll mindenhez.

-gyönyörködnek az életben, a családban, a gyerekekben, nem értik, hogy a társuk miért elégedetlen.

-Általában a tehetségük rejtve marad, mert nem igényelnek többet.

 3. Önbecsülés, ahol se külső, se belső forrás nem áll rendelkezésre:

Ők a NÉLKÜLÖZŐK:

-nem igazán vágnak bele semmibe, félnek döntést hozni.

-ha el is indulnak, hiába teljesít, nem teszi boldoggá.

-a kapcsolatokban keresi a megerősítéseket, de az ugyanakkor fenyegetést is jelent: szeressen valaki, de ne gyere túl közel.

-sokszor alakul ki társfüggőség

-vágyik a kapcsolatra, de nem szabad benne, hisz alárendeli magát a másiknak.

 4.Nézzük meg végül azt, amikor az ember mind külső és belső forrásból is táplálkozni tud:

Ők a SZABADON TELJESÍTŐK

-önfeledten viselkedik

-mer felelősséget vállalni

-mer kockáztatni

-mer belevágni

-a nehézségeket kihívásnak tekinti,

-a kudarcokkal meg tud birkózni, mert van belső forrása, amihez nyúlhat

-élvezi az életet,

-szeret egyedül lenni, nem éli meg magánynak.

Nekik mindkét forrás segíti az életét.

Ha felismertétek valamelyik csoportban a viselkedéseteket, tegyetek róla, hogy mind a külső, mind a belső erőforrásaitokat növeljétek! Kérjétek szakember segítségét, ha egyedül nem megy!

A cél az, hogy minél inkább szabadon teljesítők legyünk, így nemcsak magunk számára lesz élhetőbb az élet, hanem a környezetünk, főleg a gyerekeink számára is hasznosabbak, jó példamutatóak leszünk. Folytatás következik!

forrás:

Pál Ferenc: A szorongástól az önbecsülésig

Bagdy Emőke-Kádár Annamária-F.Várkonyi Zsuzsa-Orosz Katalin: Teljesebbé válni