Hogyan értékeljük egymást?

Hogyan beszélgessünk?

A minap egy kedves ismerősömmel ebédeltem, és ahogy lenni szokott egy kis idő elteltével már a párkapcsolatról beszélgettünk. Arra lettem figyelmes, hogy először csak egy-egy panasz érkezik a párját illetően, aztán az lett az érzésem, mintha csak negatív tulajdonságai lennének élete párjának.  Hogyan értékeljük egymást?

Sokszor vagyunk így. Jön egy konfliktus, amiről nem tudtunk beszélgetni, vagy beszélgettünk, de nem jutottunk megoldásra, és valami miatt félretesszük. Aztán jön egy újabb konfliktus, ami már az előző problémát is előhozza, de szintén nem tudunk átlendülni rajta. Aztán még egy, és még egy, és észrevétlenül ott tornyosul közöttünk számtalan el nem mondott, ki nem beszélt, a másik által meg nem értett sérelem, amiről már nem tudunk, vagy nincs kedvünk beszélni, viszont mérgezi a kapcsolatunkat. Ez a mérgezés egy idő után rátelepszik a gondolkodásunkra, a másik iránti érdeklődésünkre, úgymond felkerül ránk az a bizonyos szürke szemüveg, amin sötéten látjuk a történéseket, és elkerülhetetlenül a társunkat is. Ismerős a helyzet?

Amikor „jóban” vagyunk a társunkkal, könnyű őt jónak, értékesnek látni.

Amikor meg „rosszban” vagyunk, akkor szinte minden idegesít, amit tesz, vagy épp nem tesz: rossz helyre teszi a dolgait, ha ül, miért nem segít, ha segít, miért nem hagy békén, ha otthon van, miért nem dolgozik, ha dolgozik, miért nincs otthon. Minél többet vagyunk ebben az ellenséges állapotban, annál jobban tartósítjuk ezt az elutasító érzést. Elindulunk egyfajta negatív spirálon lefelé. Minél lejjebb kerülünk, annál nehezebb visszatalálni egymáshoz. A történéseken nem mindig tudunk változtatni, de azon tudunk változtatni, hogy hogyan viszonyulunk hozzájuk. Természetesen a feltornyosult problémákat érdemes apránként lebontani, de azt is könnyebben tudjuk megtenni, ha pozitív a hozzáállásunk! Ha csak az értéktelen szörnyeteget látjuk benne, akkor ösztönösen távol tartjuk magunktól.

Keressük meg a társunkban a jót, az értékeset, amihez kapcsolódni tudunk jó szívvel!

Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ne vegyük észre, ha a párunk nekünk nem tetsző módon viselkedik, csupán azt, hogy ha azt tapasztaljátok magatokon, hogy hosszabb ideje negatív spirálban vagytok, érdemes elgondolkodni, hogy nem kerültetek-e bele ebbe a csapdába. Én magam is sokszor tapasztaltam magamon ezt a viselkedést, és most invitállak titeket egy játékra, ami nekem is segített, hogy változzak.

  1. lépés: Vedd le a szürke szemüveget, és vizsgáld meg a gondolataidat.
  1. lépés: Idézd fel, hogy melyek a társad azon tulajdonságai, amelyekbe beleszerettél.
  1. lépés: Figyeld meg a társad, hogy mit tudsz benne szeretni, tisztelni, miért tudsz hálásnak lenni, mit tudsz megköszönni neki.
  1. lépés: Vegyél egy szép füzetet, amibe minden nap leírod, amit észreveszel. Nem kell nagy dolgokra gondolni, az apróságokra érdemes odafigyelni.

Ha a fentieket szokásotokká teszitek, egészen biztos, hogy hamar betelik az a füzet. Emlékszem én az elején, alig tudtam 2-3 dolgot beleírni, ma már – 2. éve – a harmadik füzetet írom, az egész átváltozott egyfajta szeretetteli rituálévá. Ha már megvannak a füzetben a hála/szeretet/köszönet gondolatok, akár meg is oszthatjátok a párotokkal.

Hogyan értékeljük egymást? Hogyan értékeljük egymást?

Scroll Up