Feltűnt nekünk, hogy a vállalkozások sikeres működtetésének listáján mindig ott szerepel az a jó tanács is, hogy: Az ügyfél az első! Ezzel mi is egyetértünk. A legtöbb munkahelyen ezt a hozzáállást megkövetelik az alkalmazottaktól is, és a vezetők is rendszerint betartják.
Ha megbeszélésünk van egy ügyféllel, felkészülünk, várjuk, fogadjuk, bármilyen rossz kedvünk is van, félretesszük, és ha kell mosolygunk.
Arról beszélgettünk a minap, hogy ha ezt megtesszük az ügyféllel szemben, annak érdekében, hogy az együttműködés létrejöjjön, akadálymentesen működjünk, akkor vajon miért nem tudjuk megtenni a társunkkal szemben. Az ügyfél tekintetében képmutatás lenne a viselkedésünk? Nyilván lehet ilyen is, de többnyire inkább valamilyen hivatástudat, tisztelet, eredményorientáltság stb. motivál minket. Miért halványul el ez a párkapcsolatunkban?
A legtöbb kapcsolatban megfigyelhető, hogy az időnk nagy részét munkával töltjük. Gondolkodtatok ti már azon, hogy vajon a munka segíti a magánéletükben való kiteljesedést, vagy fordítva? Mi abban hiszünk, és a tapasztalatok is azt támasztják alá, hogy inkább a magánélet biztonsága segíti a munkában való kiteljesedést, mégis előszeretettel felcseréljük.
Miért van az, hogy a munkára/karrierre több időt fordítunk, mint a párkapcsolatunkra?
Lehetséges-e, hogy azért, mert abban könnyebb sikereket elérni?
Ha megfigyeljük a munkánkban általában célokat tűzünk ki, és az ad egy irányvonalat a haladásunknak. A párkapcsolatainkban ezt ritkábban tesszük meg, vagyis a nagyobb mérföldköveket (közös otthon, gyermek születése) még-még kitűzzük, de a közös haladásunk útvonalát nem rajzoljuk meg, nem egyeztetünk. Egy párkapcsolatban is kellenek a célkitűzések, hisz abban hárman vagyunk, elengedhetetlen az, hogy azok összhangban legyenek, hisz csak akkor tudjuk támogatni egymást, ha tudjuk, hogy miben. Egy párkapcsolatban ott vagyok én, egyéni célokkal. Ott van a társam, szintén egyéni célokkal. És ott van a párkapcsolat, azaz Mi, ami a közös célokról szól! Ennek a három „cél” listának kapcsolódnia kell egymáshoz ahhoz, hogy külön sávban ugyan, de egy mederben haladhassunk! Különben soha nem lesz együttélés a párkapcsolat, nem hoz elégedettséget, csupán egymás mellett élés lesz, bármennyire is akarjuk azt összemosni.
Te hogy állsz a munka-magánélet fontosságával, azok elválasztásával?
Keresd meg, írd össze egy listára, hogy miért fontos számodra a munka? Mi az, ami motivál téged? Mennyi időt szánsz rá?
Keresd meg, írd össze, hogy miért fontos számodra a magánéleted, benne a párkapcsolatod? Mi az, ami motivál téged, hogy elérjétek benne? Mennyi időt szánsz rá?
Melyek az egyéni céljaid a munkában? Milyen lépéseket teszel, hogy elérd azokat? Mi az, ami gátol a haladásban?
Melyek az egyéni céljaid a magánéletben? Párkapcsolatodban? Milyen lépéseket teszel, hogy elérd azokat? Mi az, ami gátol a haladásban?
Melyek a közös céljaitok a magánéletetekben? Párkapcsolatotokban? Milyen lépéseket tesztek, hogy elérjétek azokat? Mi az, ami gátol a haladásban?
Válaszold meg a fenti kérdéseket, és vesd össze őket. Ha párkapcsolatban éltek, mindketten külön-külön válaszoljátok meg a kérdéseket, majd vessétek össze őket.
Nézzétek meg hol vannak a halmazaitok metszéspontjai?
Hogyan kerülhetne a közös halmazotokba minél több közös cél?
Hogyan tudjátok támogatni egymást?
Ha kell, tervezzetek! Készítsétek el a saját, közös terveteket! Miért ne lehetne a párkapcsolatotok egy olyan projekt, aminek sikere fontos számotokra? Készítsétek el, a kiemelkedő „projekt munkátokat!”